2014. január 28., kedd

                            Kedd...;)


ÉLET:Az élet túl rövid ahhoz hogy sírj majdnem minden este.. Ezt tudod de meg teszed.. Sírsz valaki hiánya miatt vagy csak mert össze vesztél azzal a valakivel... De aztán végül minden jóra fordul.. Ott lesz veled ki hiányzott és kibékülsz azzal kivel össze vesztél..


Ha egyszer belém szeretsz, ne a legjobb megjelenésembe szeress bele, ne abba, aki sok órás készülődés   után vagyok, vagy hamis mosolyomba,vagy frissen elkészített frizurámba.Szeress engem a testemmel együtt. Annak tudatában szeress,hogy sosem lesz tökéletes alakom,és ráadásul nem is érdekel,hogy nem  lesz.. Szeress bele türelmetlenségembe,a féltékeny énembe,azokba az időszakaimba amikor egyáltalán semmit sem érzek.És szeress bele minden oldalamba,a jóba és a rosszba egyaránt, és különösen azokba,amik révén sokszor hibáztam.Szeress belém mindennel együtt,egészen,vagy ne szeress engem egyáltalán..

                                            
                Nyomasztó egy érzés,mikor ő még nem is a tied,de már félsz attól, hogy elveszíted..

                                          
Tegnap mosolyogtam. Ma is mosolyogtam és holnap is fogok, mert az élet túl rövid ahhoz,bármiért is sírjak..;)

           Ott akarok lenni veled,azokban a pillanatokba.Tudod,azokban,amiket nem lehet elfelejteni..:) 

                             
  
Mindegy,milyen nehéz volt a tegnap,ma mindent újrakezdhetsz.És ez a legjobb az egészben..



Abban a pillanatban szerettem volna visszamenni az időben, és újra átélni minden együtt töltött pillanatot.Még egy titkos mosolyt,még egy közös nevetést.Még egy izzó csókot.Őt megtalálni,akiről nem is tudtam,hogy keresem.Túl későn jött az életbe,és most túl korán megy el.
 
           Sokáig vártalak...mert úgy kellettél,de mikor mással láttalak, rájöttem:örökre elmentél..

Várom hogy írjon de nem ír,
Várom hogy jöjjön de nem jön,
Várom hogy szeressen,de nem szeret..


               Nehéz volt visszatartani a könnyeket de mégis megtettem.Még mindig nem tudom
                                                 elhinni,hogy egy ilyen seggfejt szerettem..

Rájövök apránként, hogy nem bírom tovább.Nem tudok már hinni s remélni,...remélni egy életen át. Nem
tudom hazudni,hogy jól vagyok.Mosolyogni mindenkire..mikor belül összeroppanok...

 







Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése